Üdvözlünk mindenkit a Pretty Little Liars FRPG oldalán! Jelenleg mi vagyunk az egyik legaktívabb - lehet, hogy az egyetlen aktív - PLL témával foglalkozó szerepjátékos oldal Magyarországon. Ha bármi kérdésed lenne, vagy csak elakadtál fordulj bizalommal a Staff tagok bármelyikéhez. Jó szórakozást és idő töltést az oldalon!
Staff;;

Az oldal megnyitása:
2014. Szeptember 20.






























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (14 fő) Vas. Szept. 21, 2014 2:43 pm-kor volt itt.


















» Camp of freedom
by -A Team Kedd Jan. 13, 2015 4:03 pm

» Twilight
by Clarissa Tate Szomb. Dec. 27, 2014 9:41 pm

» Bejelentések
by Clarissa Tate Kedd Dec. 23, 2014 4:34 pm

» Bones FRPG
by Charles Hemsworth Vas. Dec. 21, 2014 9:02 am

» Udvar
by Jennifer Rochester Szer. Nov. 19, 2014 8:13 pm

» Keresett karakterek
by Aaron Weston Hétf. Nov. 10, 2014 7:16 pm

» Highway to Hell - Arielle & Chuck
by Charles Hemsworth Hétf. Nov. 10, 2014 3:00 pm

» Tanterem
by Aaron Weston Hétf. Nov. 10, 2014 8:44 am


















A gyönyörű szép dizit Elenának köszönjük aki idejét és türelmét nem sajnálva megalkotta ezt a gyönyörű szép külsőt. A képek a deviantART-ról és a tumblr-ről származnak. Az effektekért úgy szintén Elenának tartozunk hálával. Az oldal története a Pretty Little Liars c. sorozat alapján készült. Néhány dologban eltérünk a sorozatban említett dolgoktól, de szeretnénk ha azért nem lenne akkora nagy változás. Értünk mi itt azalatt olyan dolgokat, hogy például Ariának gyereke születik Tobytól. Ez sosem történne meg, így hát ilyen komoly és nagy dolgokat ti se tervezzetek, ha kérhetjük. Az oldalon található történet - a bővített verzió amit beleírtunk a sorozatban történt dolgokhoz - CLARISSA ÉS SPENCER - fejéből pattant ki. Az oldalon található leírásokat úgy szint ők készítették saját megfogalmazással, saját ötletekkel ezért nem szeretnénk más oldalakon meglátni azokat!

Staff;;

Share | 
 

 Joel Mark Hamlock

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Spencer Hastings
Liar
avatar

• Foglalkozás : △ Finding out who's A
• Tartózkodási hely : △ Rosewood
• Humor : △Maybe
• Hozzászólások száma : 233
• Join date : 2014. Aug. 13.

TémanyitásTárgy: Re: Joel Mark Hamlock   Hétf. Szept. 22, 2014 11:30 am



Elfogadva!


Mint a fórum első elfogadott Tanárját, engedd meg, hogy kellő képpel üdvözöljelek Téged közöttünk! Very Happy Nagyon tetszett az előtörténeted, minden a helyén volt, ha akarnék, sem tudnék belekötni semmibe. Nem lehetett könnyű dolgod egy kamasz lány mellett, de látszik, hogy te felnőttél a feladathoz. A tehetséges és sármos író még a helyi középiskolában is feltűnik, ez tetszik! :3 De vigyázz aztán, nehogy véletlenül úgy járj, mint Ezra Fitz kollégád  Rolling Eyes  Wink
El vagy fogadva, nyomás foglalózni, majd meghódítani a játékteret! Smile






you do know how to whistle, don’t you?
-Marie “Slim” Browning

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Joel Hamlock
Teacher
avatar

• Foglalkozás : Writer, teacher
• Tartózkodási hely : Rosewood
• Humor : Genius
• Hozzászólások száma : 18
• Join date : 2014. Sep. 20.
• Age : 31

TémanyitásTárgy: Joel Mark Hamlock   Szomb. Szept. 20, 2014 8:55 pm

Joel Mark Hamlock


pötyögj egy kicsi idézetet ide



Egy pohár jó bort kortyolgatva könnyebben jönnek a szavak. Tehát lássuk a fickót, aki vagyok. Azt mindenképpen fontos leszögezni, hogy imádom az életet… falni. Ha valami nem tetszik vagy nem akarom csinálni, akkor nem teszem és ezzel itt van vége annak a történetnek, amit eleve nincs is kedvem elkezdeni. Pontosan tudom, hogy mit szeretek, mi okoz örömet és nem is vagyok rest azt gyakran kiélvezni. Szenvedélyesen élem az életem, szerintem máshogyan nem is lehet.
Egyenes fickó vagyok, de az írásból élek – illetve a tanításból is – szeretem a jó történeteket és ezek mindegyike a fantázián alapszik, ezért ha szigorúan nézem, akkor a hazugságok sem állnak tőlem olyan távol. Nem igaz történeteket írok meg, hanem olyan sztorikat, amelyeket előbb a fejemben, aztán a papíron kelnek életre. Lehet a szereplőkért izgulni, együtt aggódni velük, drukkolni nekik vagy éppen gyűlölni őket, mindegy, csak a lényeg, hogy valamilyen érzést kiváltsanak az olvasóból.
Nem vetem meg a könnyű drogokat, segítenek abban, hogy a fantáziám, a gondolataim kiterjesszem és szabadon szárnyaljanak azok a realitás földjétől teljességgel elszakadva. És ennek ellenére azért van bennem felelősségtudat, hiszen Jennyt fel kell még nevelni, noha nem kislány már. Valójában nem az én lányom vér szerint, de én nevelem, már amennyire nevelni lehet egy kamaszt.
Magával ragadó fickónak tekintem magam, szívesen állok szóba bárkivel, a húsvér emberek a legjobb alanyaim a történeteimhez, a karakterekhez, amiket a regényeimbe álmodok. És természetesen kíváncsisággal és érdeklődéssel hallgatom a történeteiket is, a legjobb alap szituációkat így lehet megszerezni.
Magasra nőttem, de azért nem kirívóan. Szerintem a férfiak között átlagos a 185 centis magasságom. Szeretek sportolni, leginkább wakeboardozni és úszni, aminek a lehető leggyakrabban is hódolok, mert kikapcsol. Illetve mindennap futok Spike-al, a kutyámmal is, ezért a kondícióm egy átlag pasashoz képest azért jobb valamivel és ez meg is látszik rajtam.
Nem vagyok egy ficsúr, de azért adok magamra, kinőttem már azt a tinédzser lázadókort, amikor mindegy volt, hogy éppen mit is húzok magamra.
Tisztában vagyok a külső adottságaimmal és nem is félek azokkal élni és olykor visszaélni, aminek semmi más oka sincs, minthogy szeretem élvezni az életet.
A szemeim kékek és az arcom bal felén egy régi heg nyoma látszik, ami karakteressé teszi vonásaimat. Általában van rajtam némi borosta is.



Becenév: Jo, Joel, Mark
Születési hely, idő: Washington D.C.; 1987. 11. 19.
Avatar: Gaspard Ulliel
Csoport: Teacher
Érdeklődési kör: Jó sztorik, könyvek, történetek, fű, nők, csak a szokásos
Kapcsolat a családdal: A nevelt lányommal meglehetősen jó, a szüleim túl messze élnek és van egy kutyám, Spike



User neve - kora -tapasztalat - multik


Az egész egy viharos éjjelen kezdődött. A szél csapkodta a faspalettákat odakint, amelyek hangosan meg-megnyikordulva tudatták az éppen aktuális időjárási viszonyokat. A kandalló mellett üldögéltem a hatalmas és kényelmes fotelemben, amikor érkezett az a bizonyos telefonhívás. Ma is gyakran jut eszembe, hogy vajon mi lett volna, ha akkor nem veszem fel a tolakodóan rezgő készüléket, hanem inkább csak élveztem volna azt a pohár olasz vörösbort, amit nem sokkal korábban töltöttem ki az öblös, talpas pohárba.
Ehelyett azonban válaszoltam a hívásra, amely tudatta, a legjobb barátom és a felesége életüket vesztették egy autóbalesetben és a lányukat, az akkor 12 éves Jennyt valakinek el kellene vinnie a kórházból vagy a gyámügy fogja elhelyezni ideiglenesen a „rendszerben”, de minthogy engem ismer, jobb lenne, ha egy számára nem idegen lenne vele az éjszaka további részében. Így történt, hogy elvileg átmenetileg befogadtam őt, később pedig véglegessé vált a dolog.
Nem vágytam a szülő szerepre, alig voltam akkoriban 21 éves, miért is akartam volna egy ekkora felelősséget a nyakamba? Senki sem akar ilyet tenni. Éltem az egyetemista életemet, elkezdték kiadni a történeteimet és hirtelen egy szüleit éppen elvesztő kis kamaszlány került az életembe, aki nem érdemelte volna meg, hogy feleméssze gyámhivatal rendszere.
Ma is látom magam előtt, ahogy horzsolásokkal teli, szakadt ruhában üldögél a kórházi folyosón elhelyezett egyik műanyagszékben. A lábait himbálja, csendesen sírdogál és nem szól senkihez egyetlen szót sem. Melléültem és egy ideig csak átöleltem. Nem tudom mit kellett volna mondanom, egy gyereknek, aki épp pár órával előtte vesztette el a szüleit. A barátaim voltak, noha volt köztünk jó tízévnyi korkülönbség. Jenny apját az egyetemen ismertem meg, később kezdte, mint a többi diák, mert épp szakmát váltott.
Kedveltem Jennyt, bájos és okos kislány volt. Nehezen jártuk ki az utunkat, de nem egymással szemben, sokkal inkább a bürokrácia volt az, ami megkeserítette az életünket. Nem is emlékszem mikor döntöttem el, hogy magamhoz veszem őt, végül csak megtettem. Így lett egy gyámleányom.
A kapcsolatunk kifejezetten jó. Szeretem a kamasz történeteit, a titkokat, amiket elmesél és azt is, ha kiszínezi, ami történt. Tudja, hogy ötleteket merítek és azt hiszem örül annak, ha egy-egy sztorimban visszaköszönnek az ő mesélései is.

Három évvel később újabb telefonhívást kaptam. Ezúttal éppen az egyik regényemen dolgoztam, a billentyűk szinte füstölögtek ütemesen kopácsoló ujjaim alatt. Határidőt kaptam az utolsó fejezet leadására és nem tehettem mást, minthogy a kreativitást megerőszakolva írtam a történet végét. A telefon pedig felcsendült mellettem. Gondolkoztam, hogy nem veszem fel, de végül mégis megtettem, inkább azért, mert egyre inkább kezdett idegesíteni a dallam, ami újra és újra rendületlenül csendült fel egymás után többször is. A helyi egyetemről kaptam a telefont, ahol felkérte arra, vállaljam el a kreatív írás óra megtartását, mégiscsak az iskola öregdiákja vagyok – ha valójában nem is öreg, akkor is – és mivel 7 sikerlistás regényt jegyeznek a nevem alatt, egészen biztosan hasznos lenne a diákok számára. Leginkább kíváncsiságból mondtam igent és azért, mert tudtam, még több érdekes történet alaphoz fogok hozzájutni az iskola falai között. Valamivel később pedig már a középiskola is a tanárai között köszöntött, de az inkább csak hobbióra, mert nem vagyok valójában tanár. Aki akarja, felveheti az órát a kötelezőn felül és meghallgathatja miről is beszélek heti kétszer 45 percben.




A hozzászólást Joel Hamlock összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Szept. 22, 2014 8:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Joel Mark Hamlock

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Pretty Little Liars FRPG :: Karakter sarok :: Elfogadott karakterlapok :: Teacher-