Komolyan mondom, ez a lány maga a tragédia. Eljátssza, hogy gyönyörű, vakmerő és okos, pedig csak egy senki. A külsejét nem tudja használni, egy gyáva és agyatlan liba. Úristenem, kérlek add, hogy ezt túléljem, de ő ne.
A kis ördög a vállamon megint megjelent, és nevetett, jókat szórakozott ezen a szituáción. Amikor rám nézett, magamat láttam, azaz a régi és jó énem, ami már rég kimúlt. A mostani Avery sokkal jobb. A régi odaadó volt, törődő és kedves, a mostani pedig egy velejéig romlott gonosz. Nem tagadom, hogy az vagyok, hiszen a tényt nem lehet letagadni. Amennyire gonosz vagyok, annyira is tudok szeretni, ha valaki áttöri a négy falat, amit magam köré építettem. Nem sajnálok senkit, inkább jóízűen mindenki képébe röhögök, ha a problémájuk elég nagy. Ilyen vagyok, és ezen nem fogok változtatni soha!
–  Kiscicám, komolyan, te egy szót sem hallottál rólam? Esetleg csak olyan hülye vagy, hogy elfelejtetted?  – ráncoltam a szemöldököm gúnyosan, és úgy beszéltem vele, mint egy értelmi fogyatékossal. Körülbelül azon a szinten is van, ezt nem is félek kimondani. Ez a kisimított haj.. Nem áll jól neki. Lehet, hogy ugyanúgy nézünk ki, de nekem jobban áll ezerszer. - Figyelj ide, szerinted miért nézek ki úgy, mint te? - tátottam a szám, és tettettem a meglepettséget, ami valójában nem volt meg bennem, hiszen én mindvégig tudtam már egy ideje, csak keresgéltem a kis testvéremet, és most lám, végre itt van. Annyira ártatlan kis virágnak tűnik, pedig nem kis vaj van a füle mögött. Alig várom, hogy Halloween bulin is megjelenjen a titkos szeretője, és pár rossz dolgot csináljak vele a szertárban, talán a mosdóban. Hmm.. Igazán harapnivaló kis husi pasija van. Talán kölcsönveszem pár éjszakára, hiszen nem fogja tudni, hogy nem Clary vagyok, és ezt a moslékagyat eljátszani igazán könnyű.

Δ Note: :PP  Δ Music: Clary csodás hangja xD
© 

Ez a város maga a borzadály! Komolyan mondom, ennél még talán Csernobil is jobb, pedig kérlek, rádióaktív sugárzás van ott! Inkább bomoljon a DNS-em, minthogy itt szívjak. Semmi izgalom, semmi botrány, esküszöm, még stílusa sincs ennek a szemétdombnak. London pedig sokkal jobb.. Régies, van stílusa, egyszerűen gyönyörű. Egyedisége világrengető. Nem tudom mit eszik a Tate család ezen a helyen, pedig semmi különlegesség. Mondjuk mit várok tőlük.. Mindig is ízléstelenek voltak, tekintve arra, hogy a kis Clary van náluk, nem én!
Érdekes, hogy mennyire egyhangú. Egy kávézó itt, egy kávézó ott.. Mindenhol egy rohadt kávézó! Várjunk.. Clarissa! Ott van! Én pedig itt, nem messze tőle.. Kövessük!
Szedtem a lábam utána, és a könyvtárban állapodott meg. Jesszusom, nem elég, hogy rosszul öltözik, még stréber is. Na jó, elegem van, most és azonnal bemegyek és helyre rakom!
Mikor leült egy asztalhoz, egyből elé ültem.
–  Szia Clary!  – mosolyodtam el ördögien, és tudtam, hogy most lesokkoltam. Talán nem gondoltam át, de már nem tudom visszavonni. - - Nem gondolkoztál még el azon, hogy turkálón kívül máshonnan is öltözködj..? Kis gazdag lány. - arcmimikám minden érzelmem elárulta, és a kis gazdag lány titulust kiemeltem gúnyosan. Kis ribi, még a tanárával kavar, és meg is szégyeníti a testem.. Rettenet! Istenem.. Ilyenkor felpofoznám. Jól elleszünk mi itt, ha el nem fut.

Δ Note: :PP  Δ Music: Clary csodás hangja xD
©