Üdvözlünk mindenkit a Pretty Little Liars FRPG oldalán! Jelenleg mi vagyunk az egyik legaktívabb - lehet, hogy az egyetlen aktív - PLL témával foglalkozó szerepjátékos oldal Magyarországon. Ha bármi kérdésed lenne, vagy csak elakadtál fordulj bizalommal a Staff tagok bármelyikéhez. Jó szórakozást és idő töltést az oldalon!
Staff;;

Az oldal megnyitása:
2014. Szeptember 20.






























Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (14 fő) Vas. Szept. 21, 2014 2:43 pm-kor volt itt.


















» Camp of freedom
by -A Team Kedd Jan. 13, 2015 4:03 pm

» Twilight
by Clarissa Tate Szomb. Dec. 27, 2014 9:41 pm

» Bejelentések
by Clarissa Tate Kedd Dec. 23, 2014 4:34 pm

» Bones FRPG
by Charles Hemsworth Vas. Dec. 21, 2014 9:02 am

» Udvar
by Jennifer Rochester Szer. Nov. 19, 2014 8:13 pm

» Keresett karakterek
by Aaron Weston Hétf. Nov. 10, 2014 7:16 pm

» Highway to Hell - Arielle & Chuck
by Charles Hemsworth Hétf. Nov. 10, 2014 3:00 pm

» Tanterem
by Aaron Weston Hétf. Nov. 10, 2014 8:44 am


















A gyönyörű szép dizit Elenának köszönjük aki idejét és türelmét nem sajnálva megalkotta ezt a gyönyörű szép külsőt. A képek a deviantART-ról és a tumblr-ről származnak. Az effektekért úgy szintén Elenának tartozunk hálával. Az oldal története a Pretty Little Liars c. sorozat alapján készült. Néhány dologban eltérünk a sorozatban említett dolgoktól, de szeretnénk ha azért nem lenne akkora nagy változás. Értünk mi itt azalatt olyan dolgokat, hogy például Ariának gyereke születik Tobytól. Ez sosem történne meg, így hát ilyen komoly és nagy dolgokat ti se tervezzetek, ha kérhetjük. Az oldalon található történet - a bővített verzió amit beleírtunk a sorozatban történt dolgokhoz - CLARISSA ÉS SPENCER - fejéből pattant ki. Az oldalon található leírásokat úgy szint ők készítették saját megfogalmazással, saját ötletekkel ezért nem szeretnénk más oldalakon meglátni azokat!

Staff;;

Share | 
 

 Emily Fields

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
-A Team
A-Team
avatar

• Foglalkozás : ₰ Zaklatás.
• Tartózkodási hely : ₰ Mindenhol ott vagyok, ribancok!
• Humor : ₰ Gyilkos.
• Hozzászólások száma : 32
• Join date : 2014. Aug. 13.

TémanyitásTárgy: Re: Emily Fields    Kedd Okt. 21, 2014 11:30 am



Elfogadva!


Üdv az oldalon!^^
Kétség nem volt, hogy elfogunk fogadni csak most jött el az a pillanat, hogy el is bíráljuk a karakterlapodat. Smile - mivel várni szerettünk volna egy kicsit a másik Emilyre, de ő nem készült el - Nagyon örülünk, hogy megérkeztél, mert így végre össze állt a csapat. Smile Hamar elkészültél aminek nagyon örülünk, és ne haragudj, hogy megvárattunk.
Nekem személy szerint nagyon tetszett a karakterlapod, és lehidaltam attól, hogy csak 1 hete szerepezel és ilyen jól írsz. Cuki Nem is akarunk tovább fel tartani, menj foglalózni és irány a játéktér. Smile
Staff nevében;;
Avery & Clarissa
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://pllhun.hungarianforum.com
Emily Fields
Liar
avatar

• Foglalkozás : Student
• Tartózkodási hely : Rosewood
• Hozzászólások száma : 4
• Join date : 2014. Oct. 19.
• Age : 22

TémanyitásTárgy: Emily Fields    Vas. Okt. 19, 2014 4:04 pm

Emily Fields


"Ha barát kell, a legjobb leszek.
Ha magányra vágysz, én a csönd leszek.
És ember leszek, mert emberre vágysz:
ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz."



Az ember jelleme fejlődik, tulajdonképpen ezért is vagyunk mi emberek. Változunk, formálódunk és új oldalról mutatjuk meg magunkat nap mint nap a világnak. Igyekszünk újat mutatni, amivel minden körülöttünk lévő embert meglepünk, csodálkozásra késztetünk, vagy akár elborzasztunk. S hogy ezt miért csináljuk? Mert már unjuk a rólunk felépített képet, amivel beskatulyáztak minket. Ki akarunk lépni a már jól ismert szerepből és meg akarjuk mutatni, hogy több is van bennünk, máshogy is képesek vagyunk élni, más szemmel is képesek vagyunk a világra tekinteni. Vannak akik másmilyen okokból változnak. Valami nagy traumán mentek keresztül és az állandó kesergés helyett most talán a vidám, örökké bohókás arcukat akarják megmutatni a világnak. Ez mind rendben van. Rendben van, ha az ember változik, ha nem változna, akkor lenne csak vele igazi, nagy probléma.
Én is változtam, mind külsőleg, mind belsőleg. Az elmúlt időszakban összetörtem, aztán új erőre kapva megerősödtem, hogy később darabokra hulljak, majd a megmaradt erőmből talpra álljak. Megtanultam, hogy az élet nem habos torta és igen is érhetnek olyan meglepetések, amiktől a könnyeid hamar megerednek. Hogy örömödben, vagy bánatodban az az adott helyzettől függ. Én rengeteget sírtam, elvesztettem olyan embereket, akik nagyon fontosak voltak a számomra és átéltem olyan pillanatokat, amikor épp a meghatottságtól vagy az örömtől küzdöttem. Ezeknek az átélt élményeknek hála – legyenek is azok jók vagy rosszak -, nem voltam többé ugyan az az Emily, akit mindenki ismert, megváltoztam, ami csak az előnyömre vált, tekintve a körülményeket.
Ahelyett, hogy könnyedén osztogattam volna a bizalmamat, mint régen, most ezt volt a legnehezebb dolog kiharcolni belőlem. A mosolyom többé már nem őszinte mindenki felé. Az az időszak is elmúlt már, mikor naivan hittem az emberek jóságában, abban, hogy mindenki megérdemli a bocsánatot és a második esélyt. Többé ebben már nem hittem, és nem járt akárkinek az új esély.  Míg régen bárkivel önfeledten elbeszélgettem, ma már egy öreg néni esetében is felmerült bennem a kérdés, hogy: „talán nem-e ő is az A csapat egyik tagja?”
Bizalmatlan lettem és az embereket két csoportra kezdtem osztani. Voltak azok, akiket szerettem, kedveltem és voltak azok, akiket gyűlöltem és öt centemet sem bíztam volna rá. Olyan, hogy arany közép út, nálam többé nem létezett. Ahogy az ellenségből baráttá előlépés sem. Ettől függetlenül, igyekeztem kedves maradni mindenkivel, aki csak hozzám szólt, vagy az utamba került.
De a jó hír, hogy a mosolyomat semmilyen szörnyűségnek nem sikerült végleg eltüntetnie az arcomról. Aki csak rám emelte a tekintetét, szembetalálkozhatott hatalmas mosolyommal, csillogó barna szemeimmel, melyben huncut táncot lejtett az a bizonyos kisördög.  Pisze nózimat láthatta az arcom közepén, s feljebb emelve tekintetét szépen ívelt szemöldökeim mutatkoztak, melyeknek színe megegyezett, hosszú, fényes, sötét hajzuhatagommal, mely bekeretezte arcomat. Ezt a látványt megkoronázta a lágy smink, amivel a természetességet igyekeztem megtartani. Ha pedig már az arcomat sikerült feltérképezni, lássuk a többit, kezdve a csinos, úszásnak köszönhetően kellően edzett testalkatommal és feszes, kreol színű bőrömmel. Ami öltözködésemet illeti, igyekszem a kényelmes és mégis nőies vonalat követni. Többet látni sportos cipőkben, vagy lapos sarkú bakancsokban és csizmákban, mint magassarkúban, ami persze nem azt jelenti, hogy nem veszem fel. Én inkább az a típusú lány vagyok, aki a farmerokat, csőnadrágokat részesíti előnyben, mint sem a szoknyákat. Felsőben meg tulajdonképpen az ingtől kezdve, az egyszerű pólón át, a toppokig bármit felveszek. Oké, a haspóló az egyetlen kivétel, bár a nagy melegben nyáron... nem, még akkor sem.
Azt hiszem, hogy ezek után, már bármelyikőtök könnyen felismerhet az utcán.  



Becenév: Em, Emmy
Születési hely, idő: Rosewood; 1994. Szept. 18.
Avatar: Shay Mitchell
Csoport: Liars
Érdeklődési kör: Az úszás a szenvedélyem, a vízben jól érzem magamat, a víz olyan biztonságot nyújtó és megnyugtató. Szeretem a versenyek okozta izgalmat is, ahogy az adrenalin szét árad a véremben.
Ezen kívül igazán foglalkoztat "A" is, az utána való kutakodás leköti időm nagy részét és nagyjából ki is zárja, hogy bármilyen más dolog érdekeljen. Ettől eltekintve nyitott vagyok az új dolgokra, szívesen próbálok ki bármit, amivel csak egy kicsit is szimpatizálok.
Kapcsolat a családdal: Wayne Fileds; az apám. Nagyon jóban vagyunk, roppant fontos nekem, úgy érzem benne bízhatok a világon a legjobban és, hogy akár bármit elmondhatnék neki. Nem tudom mi lenne velem, ha egy napon nem jönne haza. Azt hiszem teljesen összetörnék.
Pam Fields; az anyám. A másik legfontosabb személy az életemben, akire mindig számíthattam és annak ellenére, hogy több vitám is volt vele, nagyon-nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni.



Rozi - 16 - egy hét - nincs


Hideg futkosott a hátamon, hogy a karom, a lábam, sőt! Az egész testem libabőr borította be. Hallgatva Ali történetét ez az egész „A” ügy egyre zavarosabb lett, s mégis sok dolgot kezdtem tisztában látni. Arra ugyan nem volt esély, hogy ma este kitaláljuk ki akarja megölni Alit, de arra viszont igen, hogy idővel fényt derítsünk mindenre és leleplezzük őt.
Hangokat hallottam beszűrődni odakintről. Léptek zaja ütötte meg a fülem, aztán láttam egy árnyat elhúzni az üveg mögött. Szívverésem felgyorsult, nyugtalanná vált a légzésem is, ahogy kifelé néztem az ablakon, de nem láttam semmit.
- Van itt valaki. – szólaltam meg halkan, talán a hangomon is érezhető volt a félelem, ami egyre erősödött bennem. Egyedül voltunk öten, egy bárban. Tudtuk, hogy kockáztatunk, mégis meglepetésként ért mindannyiunkat, ahogy az üveg egyszer csak megrepedt, aztán apró darabokra hullott és csörömpölve zuhant a földre. Az üveg helyén, pedig ott volt „A”. kezében fegyvert fogott, amit egyenesen ránk szegezett, mi pedig mint az őrültek, loholtunk minél messzebbre tőle. Berohantunk egy szobába és magunkra zárva az ajtót abban reménykedtünk, hogy talán nem követ bennünket. Naiv gondolat... ez be is bizonyosodott. Lövések hangzottak fel az ajtó elől, Spencer pedig hátulról megtolva minket, ösztönzött arra, hogy fussunk tovább. Kirobbantunk egy ajtón.
Arcomba csapott az esti hűvös levegő, a fekete sötétséget nem világította be más csak a hold. Még csillagok sem voltak az égen, olyan volt, mintha az apró égi testek is féltek volna ma este előjönni. Nem hibáztattam őket érte, ha nem lett volna észveszejtően fontos, én is inkább otthon maradtam volna, bebugyoláltam volna magamat egy plédbe és kiültem volna az ablakba bámulni a holdat. De ehelyett itt voltam, az adrenalin átitatta egész testemet, a félelem acélos karmokkal szorongatta a torkomat, ahogy felfelé kapaszkodtam a lépcsőn nyomomban Alisonnal és Spencerrel míg előttem Hanna és Aria igyekezett felfelé a tetőre, hogy megpróbáljunk megmenekülni üldözőnk elől. Kiutat keresve szétszóródtunk a tetőn, én minden oldalról megnéztem, hátha újabb lépcsősort találok valahol, ami lefelé vezetve kijuttathatna minket a pokolból, de nem találtam.
- Innen nincs kiút. – szólaltam fel kétségbeesetten, ahogy a hajamba túrtam és mély lélegzeteket vettem, így próbálva lenyugtatni magam. De hogyan is nyugodhattam volna meg egy tetőre zárva, egy őrült elől menekülve, aki talán nem csak Alival, de mindünkkel végezni akart? Sehogy. A rettegés ami belülről emésztett szinte kibírhatatlan volt. Ráadásul nem csak én voltam az, akinek a félelem görcsbe rántotta a gyomrát. Mind féltünk és kétségbe voltunk esve. Az pedig, hogy sehol sem találtunk kiutat egy cseppet sem volt megnyugtató tény számunkra.
Mögöttünk kinyílt egy ajtó, az amelyikkel normál esetben az emberek felszoktak jönni a tetőre. A falra árnyékot vetett a hold és a gyér lámpák fénye, azonban így sem tudtuk felismerni az alakot. Közelebb húzódtunk egymáshoz a lányokkal, szorosan álltunk egymás mellett. Nagyot nyeltem, ahogy az alak fokozatosan közeledett felénk. Csak arra tudtam gondolni, hogy itt a vége, végünk van. Aztán remény sugár hasított az égbe -persze csak képletesen szólva -, amikor az ismeretlen alak mögötti fénysugár halvány derengése megmutatta előttünk ki is ő valójában.
- Ezra? – hallottam Aria hangját. Hunyorogtam egy kicsit, így már én is ki tudtam venni az alakját. Tényleg ő volt! S jobb esetben ez talán megkönnyebbüléssel töltött volna el, most csak és kizárólag arra tudtam gondolni, hogy mi a fenét keres itt? Hogy került ide?
A következő pillanatban kivágódott egy másik ajtó is, ahonnan már a várt ellenség közeledett. „A” a sötét pulóverében előre lépett, mi pedig sikoltva húzódtunk Ezra irányában. Korábbi kétes gondolataim egyszeriben csak elszálltak és most örültem, hogy itt volt velünk.
- Tudom, ki vagy. – mondta Ezra, felemelt kezekkel „A” irányába fordulva. Erre ő előrébb lépett és felemelte a kezében tartott fegyvert és lőtt...
Az első golyó figyelmeztetésként repült Ezra irányába, aki lehajolt, így  a golyó nem találta el, a második lövés még nem dördült el, de a pisztoly csöve egyenesen ránk mutatott. Olyan gyorsan történt minden, Ezra egyszer csak felpattant, rárontott „A”-re  és dulakodni kezdtek. A következő lövés és bekövetkezett, ezúttal a golyó azonban célba is talált, a pisztoly azonban kihullott „A” karmai közül és a földre esett. „A” a fegyverért kúszott, de Hanna volt a gyorsabb. Felkapta a fegyvert, hátrált és a földön fekvő „A”-re szegezte azt.
- Vedd le a maszkod! Most! – kiáltott rá Hanna.
- Vedd le! – csatlakozott hozzá Aria is.
Én és a többiek pedig visszafojtott lélegzettel vártuk, hogy mi fog történni. Ökölbe szorultak a kezeim, a fogaimat összeszorítottam, az ajkaimat pedig összepréseltem. Az izgalom, a félelem... mind-mind a tetőfokra hágott. S ez milyen ironikus, mert mi is épp egy tetőn voltunk.
„A” a maszkjához nyúlt, kínzóan lassan érintve meg azt. Aztán fogta magát, a tető széléhez rohant és egyszerűen csak leugrott onnan.
- Ne! – kiabáltuk egyszerre, ahogy elindultunk utána, de mi nem ugrottunk. Csak néztük, ahogy ott kapaszkodik a szemben lévő épület tetejéről csimpaszkodva és felhúzódzkodik. Aztán csak néztük, ahogy elsétál és eltűnik a másik épületben.
Majdnem megvolt, de elvesztettük. Itt volt az esélyünk, hogy végre megtudjuk ki zaklatott bennünket, ki volt az, aki többször is megpróbált megölni minket és ki volt az, akit mi mind Ali anyukájának hittünk. Úgy tűnt, örökre rejtély marad...
Észre sem vettem Aria mikor sétát el mellőlünk, már csak a kétségbeesett kiáltását hallottam és láttam, ahogy az összerogyó Ezra után nyúlt. Mind odarohantunk és láttuk, hogy Ezra vérzik, de nem tudtuk mit tehetnénk. Ali elszorította a sebét, Spencer és én pedig gondolkodás nélkül a tető széléhez rohantunk és kiabálni kezdtünk, ahogy csak a torkunkon kifért, hátha valaki meghallja...


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Emily Fields

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Pretty Little Liars FRPG :: Karakter sarok :: Elfogadott karakterlapok :: Liar-